Augusztus 17-én, vasárnap este robbantott bombát azzal az RTL Házon kívül című műsorának szerkesztősége, hogy egy rövid riportban bemutatta a szolnoki Gyermekváros utcában található Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gyermekvédelmi és Gyermekotthon megdöbbentően erőszakos és bántalmazó világát. Az ott készült felvételek sokkoló állapotokat mutatnak. Kamaszok koszos matracokon alszanak, az üvegajtók betörve, egy ötéves kisgyermek karján vágások láthatók, egy másfél éves fiú pedig kendővel a radiátorhoz kötve fekszik. Már júniusban az országos sajtó figyelmébe került az otthon, de akkor még nem került nyilvánosságra, hogy az intézményben nem a túlterheltség jelenti a legfőbb problémát, hiszen az elhangzott vádak szerint egyes gyermekfelügyelők részegen ütlegelték a gyerekeket, zaklatták őket, miközben a vezetőség a panaszokat kivizsgálás helyett inkább eltussolni igyekezett. Szabó Csaba egykori gyermekfelügyelő felkavaró részletességgel számolt be a Szol24-nek a történtekről.
Nyár elején, júniusban a Népszava foglalkozott vele először, hogy a szolnoki befogadó otthon olyannyira túlterhelt, hogy a kormányhivatal szólt, ne utaljanak be több gyereket, illetve ne is tegyenek javaslatot intézményi elhelyezésre. Az információik szerint akkor huszonheten aludtak az intézményben, ám összesen csak tizenhat ágy van. Az intézményben továbbá hónapok óta nem tudták feltölteni a szakellátók létszámát, két nevelői státuszra egy szakember van és kilenc gyermekfelügyelő helyett hat dolgozott.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nagyon szűkösre fogta a válaszadást, amikor a kormányzati álláspontról kérdezték. „Az az elfogadható, ha férőhelyszámnak megfelelő gyermeklétszámot fogad be egy otthon. (…) Ha ez nem átmenetileg áll fenn, hanem hosszabb ideig, akkor ki kell alakítani új férőhelyeket” – fogalmazott az egyik kormányinfón.
Jól tudjuk, ilyen könnyen – pláne Magyarországon – még semmit nem oldottak meg, időközben pedig nyilvánosságra került, hogy nem az számít a legsúlyosabb problémának, hogy ideig-óráig matracokon kell aludniuk a gyerekeknek. Két hónappal később, augusztus elején a Kontroll írt róla, hogy rendőrségi nyomozás zajlik a szolnoki Csecsemő- és Befogadó Otthonban történt visszaélések ügyében.
Ezekről egyaránt gyerekek és felügyelők is tettek bejelentést. A feljelentést tevő személy szerint már az otthon igazgatója és több gyermekfelügyelő is tudott a helyzetről, a folyamatos bántalmazásokról. Hogy pontosan miről van szó, azt részletesen a Házon Kívül riportjában fejtették ki vasárnap:
A riport egyik fontos megszólalója egy, a történtek idején 15 éves lány, Kovács Evelin, aki a következményektől sem tartva tett panaszt, majd árulta el, hogy az intézményben mindennaposak a verekedések, a lopások, a droghasználat és az öngyilkossági kísérletek, miközben az ott dolgozók sokszor egyáltalán nem mernek közbelépni. Felidézett több felkavaró történetet, például amikor egy nyolc hónapos csecsemőt a nagyobb fiúk a falhoz vágtak, de még ezek után sem tettek semmit a felnőttek, mert őket szintén „befenyítették”.
Másokhoz hasonlóan Evelin is áldozattá vált, egy gyermekfelügyelő ittasan fogdosta. Egy olyan dolgozó, akiről többen is állították, hogy rendszeresen ivott munkaidőben.
Szabó Csaba, az ügy másik kirobbantója megkereste a Szol24-et, hogy a nyilvánosság erejével élve felhívja a figyelmet a sorozatos kegyetlenkedésekre, amelyek zárt ajtók mögött történtek a Gyermekváros utcában.
2017-ben kezdett el a gyermekvédelemben dolgozni egy kisebb létszámú ellátási formában, egy úgynevezett lakásotthonban a szolnoki Holló utcában. Mint mondja, eleinte a gyerekek és a kollégák is bizalmatlanok voltak vele, mert elődjére sok panasz érkezett. Szabó állítása szerint hamar szembesült vele, hogy súlyos problémák nehezítik az intézmény életét, az egyik munkatársa körül aggasztó dolgok történtek. Észrevették, hogy több alkalommal váratlanul rányitott a gyerekekre, túlságosan közel került hozzájuk. „Mindig a lányos vonású, lányosabb arcú, bújósabb kisfiúkat” vette szárnyai alá. Ennek ellenére azután sem történt semmi, hogy több panasz befutott az otthonvezetőhöz. Ennek kapcsán a szembesítés sem lehettek alkalmas az igazság feltárására, ugyanis Szabó szerint amikor a gyerekek panaszt tettek, a beszélgetésen nemcsak az otthon vezetője, hanem az érintett férfi nevelő is jelen volt, így az áldozatok érthetően nem mertek megszólalni, “a férfi gyakorlatilag uralta a beszélgetést.”
Az országos sajtóban az utóbbi napokban kirobbant botrány már egy másik gyermekfelügyelőre vonatkozik.
„A gyerekek szóltak a kolléganőmnek, hogy mit tapasztaltak. Addigra már többen, négyen, öten észrevettük, hogy italozik a férfi kolléga. Az évek alatt azt tapasztaltam, hogy akármit próbáltunk jelezni a vezetőségnek, mindenütt falakba ütköztünk, sőt, minket fenyegettek meg” – fogalmazott, hozzátéve, hogy egy női kollégájának az egészsége is ráment amiatt, hogy a jelzéseket nem fogadták megfelelően és egy teljesen tehetetlen helyzetben hagyták őket. Történt mindez annak ellenére, hogy törvényben rögzített bejelentési kötelezettségük van, ha bántalmazást, elhanyagolást, veszélyeztetést vagy bármilyen problémás esetet tapasztalnak.
„Akik jeleztek, azokat áthelyezték lakásotthonba. Minket fenyegettek. Azzal magyarázták, félnek a dolgozótól, hogy munkaügyi bíróságra viszi ezt a dolgot. (…) A vezetők felé hiába jeleztünk bármit, és így feljegyzés sem született, semmilyen belső vizsgálat nem indult.”
Szabó nem hagyta annyiban a történteket, független vizsgálóbizottság felállítását kérte, illetve megkereste a debreceni székhelyű Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálot (OGYSZ), de még a Tisza Párt elnökének, Magyar Péternek is írt levelet. Az OGYSZ egészen addig nem válaszolt az egykori gyermekfelügyelő megkeresésére, amíg Magyar el nem kezdett tüzetesebben foglalkozni a témával, sőt, Szabó Csaba elküldött leveléből egy részletet is idézett.
Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár reakcióját a Szol24-en is ismertettük: szerinte többségében régi állításokról van szó és ezek kapcsán történt bejelentés, kivizsgálás, valamint felelősségre vonás, sok esetben személyi konzekvenciával. Azzal védekezett, hogy a szóban forgó ellenőrzés után az otthonvezetőt és több dolgozót azonnal felfüggesztettek, bár a vizsgálatok pontos eredményéről Szabót azóta sem tájékoztatták.
Az egykori gyermekfelügyelő történetének egyik legkeményebb pontja, amikor arról beszélt, hogy megítélése alapján az otthonvezető tudatosan befolyásolhatta a fiatalokat.
Bizonyos visszaélésekről, például a gyermekfelügyelő részéről történő molesztálásról, puszilgatásról és italozásról hallgatniuk kellett, miközben más kollégákról – többek között Szabóról – szándékosan negatív dolgokat kellett mondaniuk a jogász előtt. Eszerint az igazgató és az otthonvezető következetesen elhárították a jelzéseket és figyeltek arra, hogy a problémák ne kerüljenek nyilvánosságra.
Az egykori, azóta a szakmájában ellehetetlenített gyermekfelügyelő percekig, részletesen tárta fel, milyen módszerekkel próbáltak kiszúrni vele, miután jelzést tett a kollégája viselkedése miatt. Elsőnek egy belső vizsgálattal, utána egy rendőrségi feljelentéssel próbálták eltávolítani az intézményből.
Szabót végül nem elbocsátották, hanem maga mondott fel a felsőbb szintű döntéshozók nyomásgyakorlása után, miután megmondták neki, hogy egy olyan véleményezést írtak róla, ami által esélye sincs többet a gyermekvédelemben elhelyezkedni. Elmondta, a hasonló helyzetben lévő munkatársaival folytatott beszélgetéseket felvette, amiben megerősítést nyer az állítás igazságtartalma.
„Amikor jelentkeztem környező lakásotthonokba, mindenütt vártak, mondták, hogy nagyon szimpatikus vagyok és mikor tudnék menni dolgozni, majd utána teljesen elzárkóztak.” Elmondása alapján még amiatt is fegyelmivel fenyegették, hogy az otthonban lakó fiataloknak megmutatta a falon egyébként kihelyezett gyermekjogi képviselő elérhetőségét.
Szabó ellehetetlenítése után alkalmi munkákkal, épületbontással foglalkozott egy ideig. Ismerősei segítették hozzá, hogy legyen jövedelme, miután fél évig nem talált munkát.
A szociális szféra Magyarországon sosem látott válságban van, a jászberényi Család- és Gyermekjóléti Központ vezetőjével készített interjúnkban a rendszer számos hiányosságára kitértünk. A szolnoki otthonban történtek után joggal merül fel a kérdés, milyen érdeke fűződik egyeseknek ahhoz, hogy a sokasodó erőszakos magatartás és visszaélések a gyermekfelügyelők részéről ne kerüljenek nyilvánosságra, sőt, a retorzió egyszerű áthelyezésekkel el legyen intézve.
Szabó Csaba szerint „a helyi vezetőség kezében van annak a lehetősége, hogy kit világítanak át, illetve kit nem, mindezt azért, hogy az emberhiány valamilyen szinten kezelhető legyen. Teljesen mindegy, hogy alkalmatlan a dolgozó, vagy mit csinál a gyerekkel. Nem a gyerek a lényeg, hanem az, hogy megtartsák valamilyen szinten a dolgozókat, kivéve azokat, akik jelzéssel élnek.”
A molesztálással vádolt férfi ellen végül az országos főigazgató tette meg a feljelentést, miután az OGYSZ foglalkozni kezdett az üggyel, olyannyira, hogy a sokasodó jelzések után Dr. Csipkés Attila országos igazgató maga látogatott Szolnokra, és több mint egy órán keresztül kérdezte Szabót az intézményi visszaélésekről.
Ugyan a gyermekfelügyelőre több kislány, kisfiú és szülő, valamint a főigazgató is panaszt tett, kedvező vezetői ajánlásban részesült, ami azt jelenti, hogy továbbra is gyerekekkel dolgozhat. Közben a panaszt tevő munkatársat belső vizsgálatokkal próbálták ellehetetleníteni, majd irodai munkára helyezték át és végül közös megegyezéssel távozni kényszerült.
Kérdésekkel fordultunk Mikolyné Kozma Rozália, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gyermekvédelmi Központ vezetője felé. Amennyiben választ kapunk, azt külön cikkben fogjuk közölni.
Képek: Vajó Levente, RTL Házon kívül (pillanatkép)
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
